Demián Barnival még májusban “futottunk össze”, azaz jelentkezett egyik játékunkba és kezdtünk el dumálni arról, hogy összehozunk egy közös cipőtesztet, melyhez a STÉG biztosított egy Globe cipőt. A cipőteszt elkészült, ide kattintva olvashatjátok el, de egyáltalán nem mellékesen egy interjút is csináltunk Barnival, mert kíváncsiak voltunk rá, és hogy milyen a béemikszes élet Erdélyben. Szerintem nagyon érdekes kis sztori kerekedett ki, mindenkinek ajánlom az elolvasását 🙂 Tovább!
Mikor és miért kezdtél el BMX-ezni?
2005-óta ráncigálom magam után a vasat mindenfelé. Viszont a bicikli nyújtotta szabadság utáni vágyakozásom már kiskorom óta él bennem. Én blokk-ban (tömbház, háhá) nőttem fel, és a barátaim szerre kapták meg a bringáikat, míg nekem nem adódott meg a lehetőség. Így született, és erősödött meg bennem a vágy, hogy egy napon alattam is legyen egy bringa, amivel arra mehessek, amerre csak én akarok. Beletelt kis időbe, és néhány évbe, amíg sikerült megszerezni egy olyan bmx-nek tűnő bringát, amivel már el tudtam kezdeni ugrálni és feszegetni a saját határaimat. De miután ez megtörtént, azóta sem bírtam beteljesedni az érzéssel.
Csíkszereda híres a jégkorong-csapatáról és hegyeket sem kell nagyon keresgélni a környéken. Űzöl még valami más sportot és ha igen, mit?
Így igaz, ügyesek a hokistáink. Szerintem majdnem mindenki, aki Csíkban nőtt fel, valamilyen módon kapcsolatba került a hokival. Így voltam ezzel én is kiskoromban, viszont nekem körülbelül 4-5 edzésnyit tartott az érdeklődésem az egész iránt. Már akkor megértettem, hogy sem anyagilag nem bírnák meg a szüleim, sem én azt, hogy egy tapasztalt-bajuszos öreg futtasson, amíg már azt sem tudom, hogy melyik világon vagyok. Ez nekem így kimaradt 🙂
Amibe belevittek a haverok és eddig távol is állt tőlem, az a hóval kapcsolatos (amiből így béemikszes szemmel nézve, TÚL sok is van nálunk télen 🙂 Snowboardozni vittek el Gézuék-Bobóék, és nem bántam meg! A lehető legjobb szórakozás télen, míg nincs egy födött park, sem hely, ahol biciklizni lehetne. Nagyon élvezem, hogy a hó mostmár nem gátol meg abban, hogy a haverokkal szórakozzak.
Mit gondolsz, miért pont a BMX lett, ami megfogott?
Amint már meséltem, kiskoromban az udvaron az összes barátom megkapta első biciklijét, vagy már a másodikat J Így történt, hogy egyikük kapott egy béemikszhez hasonló kisebb bringát, ami arra a sorsra jutott, hogy az udvarunkon bandázódó gyerekek verseny-tárgya lett. Így találtunk egy olyan bordurát (járdaszegélyt, háhá :), amire felvezető rész volt aszfaltozva és nem telt sok időbe, míg gyerekkori leleményességünk egy ki-ugrik-távolabb-versenyt eredményezett. Már itt belekóstoltam, abba a tiszta örömbe, amit a bicikli okozhat, és a sikerélménybe, amit egy kitűzött cél elérése okozhat. Ezután már csak ráadás volt pörögni látni az első igazi béemikszet a központban 🙂
Kik most a támogatóid? Mikor lett meg az első, és hogyan történt a beszponzorálásod?
Jelenleg három támogatóval büszkélkedhetek, ezek a Burn energia ital, a Playbike (brassói bikeshop), valamint a Skullcandy. Ők hárman azok, akik megkönnyítik a béemikszes életemet és elfeledtettik az alap-gondokat, amikkel egy bringás találkozhat. Eszméletlenül szerencsésnek érzem, és mondhatom magam ezek miatt, hisz az országunkban nem volt még példa arra, hogy egy béemikszes gyereket támogassanak, egészen kettőezertízig. Azt kell rólam tudni, hogy kettőezertízben már egy jó 5 éve bringáztam, és ekkorra már összegyűlt egy elég terjedelmes kisfilm-kollekcióm, ami véleményem szerint nagyban megkönnyítette a béemikszeseket-támogatni-vágyó-pénzes-emberek dolgát 🙂
Így csörrent meg a telefonom egy meleg délután és Burnék adták a tudtomra, hogy engem választottak ki mint béemikszest, hogy tagja legyek Románia első extrém-sport-csapatának. Ez engem teljesen váratlanul ért, hisz ennek számomra semmi előzménye nem volt. Amint utólag megtudtam, ebben a váratlan döntésben Kinda Géza barátunknak is benne volt a szava, így mai napig hálás vagyok neki ezért.
Szerinted kik a legjobb BMX-esek Romániában? Vannak külföldi példaképeid? Kik ezek?
Sosem szerettem arról beszélni, hogy ki jó vagy ki a legjobb 🙂 Nevekkel példázódni meg végképp. Viszont más megközelítésből megtudom válaszolni, könnyedén. Azok a legjobbak Romániában, akik a legrégebb óta próbálják csillapítani a béemikszük okozta szomjukat, vágyaikat. Akik már rég óta ezt csinálják, és hirtelen eszembe jutnak, azok Peto David, Alin Moldovan, Alex Don, Bajka Tibor.
A szó szoros értelmében vett példaképeim eddig szerintem nem voltak. Viszont mindig is akadtak olyanok, akik stílusa megtetszett és motivált. Így mindig is akadtak olyan bringások, akikből erőt meríthettem és arra ösztönöztek, hogy ugyanúgy ahogyan ők is, én is a magam útját járjam.
A magyarországi bringásokra valamért mindig is felnéztem. Hisz miután kirándulások során, vagy webvideókból láttam, mindig lenyűgözött, hogy mennyivel jobbak. Ők így számomra egy olyan szintet jelképeznek a mai napig, amit sok munkával elérhetőnek érzek, és ez motivál. Akit volt alkalmam jobban megismerni, és motiváló a tehetsége, az Újvári Bobó.
Mostanában inkább park vagy trails? Miért?
Mostanában újra inkább parkban bringáztam, de ez mindig aszerint változik, hogy legközelebb milyen verseny várható. Augusztus 10-11-én a Dirt On Fire újra megrendezésre kerül itt Csíkszeredában, úgyhogy most a dirt lesz előtérben.
Szeretsz versenyezni? Hogy érzed magad verseny közben?
Valamiért én sosem szerettem összemérni az erőmet, tudásomat másokkal. Viszont a béemiksz teljesen megváltoztatott. Ez szerintem maga a sport szabadságából következik, hisz nincsenek a versenyeken, mindenki számára teljesíteni kötelező próbák. Ez tetszik nekem a versenyekben, ez megnyugtat és erőt ad, hogy a lehető legjobb kört rakjam össze, amikor eljön az idő.
Milyen szpotokat ajánlanál, ha valaki egy erdélyi vagy romániai roadtripre adná a fejét?
Idén voltunk már másodjára egy romániai körúton (City Tour), ami két hetet tartott, és sok olyan várost meglátogattunk, ahol még nem jártam. A trip után ledöbbentem én is azon, hogy mennyi jó spot van az országban. Mostmár nálunk is van egy skatemap.ro nevű oldal, ahová ügyesen feltöltögetik a spot-okat, így ha valaki erre jönne, akkor van ahol szétnézzen és válogasson.
Amit én ajánlanék az Csíkszereda, ahol van Gézudirt, van Nánditrails, és egy méretesebb park is. Utcára pedig Brassót ajánlanám, ahol a Racadau-nak nevezett hely fullba tele van lépcsőkkel és jó padkákkal. Bukarestben, a Tineretului parkban meg van 3 darab egész nagy bowl is, ami jó fless lehet annak, aki használni tudja őket.
Sokszor van, hogy nektek Erdélyben tök külön szavatok van dologkra, amit mi itt pl. Budapesten, nem is értünk 🙂 Tudsz valami ilyenről a biciklizéssel, BMX-szel, cipőkkel kapcsolatban? 🙂
Háhá 🙂 Erre a kérdésre igazából akkor kaphatnál választ, ha egy napig velünk lennél, mivel azok a szavak amiket mi használunk, az nekünk full természetesek és csak egy nem-hozzá-szokott fülnek tűnnének furáknak 🙂 Sokat gondolkodtam milyen furcsaságot mondhatnék ide neked, aztán beugrott a legtalálóbb-legalapabb dolog, amit én tényleg magunkénak érzek és akár viccből is, de rengetegszer használunk:
“Halode hee! Kaptatsd fel az elejit! “
Ezt a kis ‘hee’ szócskát mi minden után odarakjuk, hogy tűnjön mélyebbnek a dolog! Háhá. A többi története meg az, hogy valahányszor kigurulunk a központba és egy olyan ember vesz észre minket, aki nem feltétlenül városi, de kábé tudja, hogy a kis bringával lehet ugrálni, rögtön odaordítja, hogy emeljük már fel az első kereket 🙂 Így épült be ez is a mi szava-járásunkba és viccből oda-oda mondogatjuk egymásnak.
Egyébiránt mivel foglalatoskodsz?
Brassóba járok egyetemre. Már harmadik éves vagyok a 4-ből jogon. Viszont egy eléggé nehéz elmaradott vizsga miatt nem léphetek át még a 4.-be. Így most jelenleg főállású béemikszes vagyok, amit egyáltalán nem bánok 🙂
Van valami hobbid, amit érdemes megemlíteni? A videókészítés iránti érdeklődésedről már kérdeznélek is 🙂
Amióta elkezdtem gurulni, ez lett az álmom, a hobbim, a munkám, a szenvedélyem, így más foglalatosságot nem is kerestem magamnak. Így kezdtem el videózgatni is magamat, hisz nem volt mellettem mindig egy haverarc, aki kisegített volna ebben. Ezt nem is bántam meg így utólag, hisz sok vicces videócskám született, amelyeket jóérzés visszanézni és megkacagtatnak. A videókészítés számomra így nem változott át egy komoly dologgá, bár erre nagyon is látok esélyt.
Nálad mi a fontos egy cipőnél, amit BMX-ezésre használsz?
Hogy tartson 🙂 Mivel eddig sosem kaptam csak úgy egy cipőt bringázásra, így valahányszor cipővásárra jutottam, mindig az volt az első számú szempont, hogy tartósnak tűnjön, itt gondolok levarrt talpra, hasított bőrre ami jól bírja a hajtókar simogatását, magas szárra, stb.
Sosem tudtam alacsony cipőkben biciklizni. Mindig magas szárúkban nyomtam, ez nekem nagyon fontos egy cipőnél, hisz a bokáim elég sok terrort megéltek. Szeretem a magasszárú cipőknél jó szorosra kötni végig a fűzőt, hogy tudjam a lábaim fixen állnak és patentűl érzek minden mozdulatot. Ez olyan, mint egy kotyogó headset 🙂 Érzed, hogy valami error van, és nem tudsz úgy biciklizni. A szoros-fűzős dolgot a Nike 6.0 jól megoldotta a tépőzárral, és azok is igencsak bejöttek.
Mik a kedvenc cipőmárkáid?
Nagyon sok cipőt még nem próbálhattam ki, de van kábé 3 márka ami valamért szimpatikus számomra és ha szóba kerülnek, akkor tudom, hogy megérik a rájuk fordított pénzösszeget. Ezek a Vans, DC és Nike 6.0.
Van valami cipőviseléssel kapcsolatos tipped/trükköd/technikád/hülyeséged? 🙂
A szorosan befűzött cipőt azt mindenkinek mindig javaslom, viszont ezen kívül van két tikk-em, amire mindig odafigyelek. Minden cipőbe, amit biciklizni használok, rakok minimum 2 talpbetétet. Előfordult már, hogy egy random cipővizsgálat után 3 talpbetétet vettem ki egyik oldalból 🙂 Nagyon szeretem ha rááll a cipő a lábamra teljesen, és nem maradnak kitöltetlen helyek. Biztonságos érzést kelt bennem, ha érzem a cipőt felül is, nem csak a talprésznél. Nameg régen, amikor még nem voltam benne ennyire a béemikszezésben, gyakori volt, hogy a jobb sarkamra zuhantam és iszonyatos szúrós fájdalmat éreztem kábé 10-15 másodpercig. Ezt a problémát próbáltam aztán a talpbetétekkel kiküszöbölni és fedeztem fel azt a patent érzést, amiről beszéltem. Ma már külön sarok-betéttel büszkélkedik a béemikszes cipőm, ami egy rugalmas, vastagabb, szilikonos kis szett, ami remekül véd a sokk ellen. Azt mindig beleszervezem a cipőmbe.
Olyan szép terjedelmes lett az interjú, hogy a Globe Motley cipőteszt eredményét egy külön cikkbe pakoltuk át, amit itt olvashatsz el 🙂
The post Demián Barni interjú és Globe cipőteszt appeared first on sneakerbox.hu blog & shop.
